Ez olyan érdekes. Rohanunk, lótunk-futunk egész nap. Néha kicsit meg kell állnom, hogy felfogjam, hogy miért is van ez az egész. Ilyenkor mellbevág a felismerés, hogy két nap múlva mégis mi fog történni, és annyira jó a tudat...
Tomi öltönyéhez nem volt mellény, ezért varrattunk egyet. Amikor az anyagot vettük, akkor nem volt velünk az öltöny, így sikerült szépet venni, de olyat, ami egyáltalán nem passzol hozzá. Így holnap, esküvő előtti nap megyünk öltönyt venni. Izgi.
Ma is sokat intézkedtünk, de a legjobb a templomi próba volt. Úgy látszik, tényleg komoly a helyzet. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése