Haladunk, haladunk. Tegnap lefoglalóztuk a székeket, 220 db bordót. Megkérdeztük a pohárbérlést is, 50 Ft-ot mondott a tulaj, az sok. Az üvegdiszkontban a bolti ár 10%-áért kölcsönzik, 20 Ft-ért. Úgyhogy oda is el kell menni a napokban, miután nagynénim megnézte, hogy hány söröspoharat tud adni.
Ma elhoztuk a virágnagykerből a krepp-papírokat.
Tomi húgának az esküvőjére tavaly ott vettek fehéret és bordót, de nem olyan hagyományosat, mint amit az írószerboltban lehet kapni, hanem olyat, amilyenbe a virágokat csomagolják. Megrendeltük kb. két hónapja a 10 tekercs krémszínűt és a 10 tekercs bordót. Aztán két hete megnéztük azt a virágnagykert, ami nemrég nyílt a városban, másodikként. Itt is láttunk ugyanolyan krepp-papírt, 250 Ft-ért egy tekercset - ez kicsit szíven ütött, úgy emlékeztem, hogy tavaly az első nagykerben 300 Ft volt... Meg az is lehet, hogy rosszul emlékszem. De már nem volt mit tenni, el kellett hozni az első helyről, mert hogy néz az ki, hogy megrendeljük, el meg nem hozzuk; ha legközelebb kérnénk valamit, nem segítenének; meg ismerősök, bár nem túl közeliek, de akkor is. Ma mondja Tomi, hogy elhozta a papírokat. Kérdeztem tőle, hogy mennyibe került. Nem mondja meg, jött a válasz. Naaa, de igen. 310 Ft volt. A 250 helyett. A virág a második helyről lesz megrendelve.
Lesz sörasztal és -pad is, sátor is, az udvarra a vendégfogadáshoz, apu munkahelyéről.
Egyre közeledik az idő. 94 nap. Annyi, mint január 3-tól mostanáig (ezzel a méricskéléssel kergetek ki mindenkit a világból:) ). Ruha még sehol, menyecskeruháról még elképzelésem sincs. A sütit-tortát holnap rendeljük meg. Azért haladunk, haladunk.